Szegeny EN

Tegnap megtörtem. Összevesztem a baratnömmel, ittam egy pohar bort es kitört belölem. Tudtam, hogy valami szart üldözök, es tudtam, hogy semmi sem lesz jobb attol, ha lefogyok. Viszont azt is tudom, hogy imadom amikor szarul vagyok. Szoval itt vagyok en, es kurvara szeretek szenvedni. Titokban, nem verem nagy dobra, szoval a fejemhez sem vaghatja senki, hogy sajnaltatom magam.
De elmult a tegnap. Csak rajöttem, hogy taktikat kell valtanom, mert nem jo ez igy, hogy a körülöttem levöket megbantom folyamatosan. Azt talaltam ki, hogy attol meg, hogy le fogok fogyni meg lehetek normalis azzal a keves emberrel, akik szeretnek. PErsze, nem tudom, hogy a ket dolog hogyan függ müködni, mert ingerült es depresszios vagyok a keves evestöl vagy hanyastol vagy valamelyik formajatol az eveszavarnak. Mar most kikeszültem kicsit. Hosszu napom volt a meloban, vegig talpaltam. Es! Mivel 0 tartalekaim vannak, kimerülök eleg könnyen. Az alma-joghurt kombot nem birom most a melo mellett. Ajjaj megint gyenge szarnak erzem magam. Igerem, csak most egy picit. Holnapra megint elmulik. Meg benne vagyok a nö letben. Ez lesz itt a gond.


Amugy szeretnek betenni neha kepeket, de annyira felek, hogy valaki elolvassa a blogomat, akit ismerek, hogy inkabb nem. Kicsit üldözesi maniam van, allandoan leellenörzöm, hogy nehogy veletlenül is ramtalaljon valaki akinek nem kellene.

Holnap megmerem megint magam, es nagyon izgulok. Remelem, hogy minden felesleges viz kijött belölem. Jajj basszus egyre köverebbnek latom amugy magam. Nem birom mar ezt elviselni. Nem birom elviselni! NEm birom elviselni!