2013. október 1., kedd

Elmegy nap...

Ma szabad vagyok. A reggeli sulyom ugyanannyi volt, mint tegnap. Egy dekaval sem kevesebb. Szoval egesz nap a vizhajto teamat iszom, de ilyenkor igazabol semmit sem erek vele. Tudom, de azert meghagyom az illuziot, hogy de. Ma sem jött meg, de estere varom.
Ma ebedre azt gondoltam, hogy visszaterek a regi jol megszokott minuszos zöldsegeimhez. Szoval sargarepa, uborka, kaposzta, es egy kis nasikent hozza csipös paprika. Csinaltam hozza zöldborsobol meg paradicsombol martogatost, hogy ne legyen olyan uncsi.
Aztan desszertnek reszeltem almat es összekevertem egy kis szilvalekvarral (sajat magam csinaltam, cukor nelkül) meg raktam hozza a makttejböl visszamaradt makbol (a maktej keszitesenel kb a negyedere csökken a kaloria tartalma. Nyilvan annyira mar nem finom, de azert mak)
Eddig ennyi igazabol, meg tea. Ehes nem vagyok, de kurvara faj a fejem meg a hasam, mert fel vagyok fujva a kaposztatol vagy azert, mert meg fog jönni.
Ma vettem ez ellen a fos ellen egy cseppet, amitöl elmeletileg elmulnak a PMS mellekhatasai.

Ma is megyek futni, pedig szetszakad a fejem. Utana par nap szünetet tartok, mert, ha minden nap sportolok szünet nelkül akkor nem nagyon megy a fogyas.

Tudom, hogy most ezt el kell fogadnom, es nem szabad rastresszelnem. Ez egy termeszetes folyamat,es az a + 2 kg utana megint le fog szaladni, mint mindig.


Ma olvastam egy cikket, hogy egy jogi 70 eve nem eszik, es az orvosok sem tudjak, hogyan van meg eletben. Venni fogok magamnak könyveket a keleti vallasokrol, muszaj megint megtalalnom a hitemet, hogy segitsen kijutni a szakadekbol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése