az utolsó bejegyzés óta mar volt három terapias órám.persze meg egy lépessel sem vagyok előtt,vagyis a hányásaim egy ideig megszűntek,helyette nagyon sikeresen koplaltam,addig ameddig a hormonok közbe nem szóltak.igazabol kész csoda,hogy meg menstruálok,persze egyre nehezebb,egyre több napot csúszik,és egyre fájdalmasabb,de a farkasehseg az megmaradt.visszaestem,de megint bebiztosítottam magam babyetellel.
a terapeuta azt mondta,ha tovább fogyok,akkor együtt kell dolgoznia egy orvossal.én felnőtt ember vagyok,nem erőszakolnak rám semmit.egyebkent azért mentem el hozza,hogy megszűnjenek a hanyasok,és nyugodtan koplalhassak tovább.
a tegnap egy remalom volt...közös grillezes a barátom barátjaival.ezt nem tudtam kikerülni..szóval muszáj volt ennem.ha pedig elkezdem...de Szerencsére csak grillezett zöldségeket ettem tofuval,kiszámoltam,nagyon kevés kalória,de én azért utána kihánytam!és a francba kivantam őket,alig vártam,hogy takarodjanak haza.egyre kevesebb embert tudok elviselni,eddig vágytam a tarsasagra,barátokra,most pedig örülök,hogy egy ismerősöm nemetorszagba költözik nem sokára.sokkal egyszerűbb elkerülni az evést,ha nincs tarsasagom.senki nem probal semmit belem tömni.
én azt olvastam,hogy az ilyen betegsegeknel testkep zavar van.de csak a saját testemet latom máshogy.hat én azt vettem észre,hogy ahogy fogyok,úgy magamat is és a környezetemet is egyre dagadtabbnak latom.akiket eddig borzasztó csinosnak láttam,most mar nem lennek a helyükben.
nem is értem a barátom ezt hogy tudja elviselni.teljesen rátapadtam,ö az egyetlen ember akit elviselek a közelemben.ö tudja a titkomat,és olyan jól kezeli,most mar nem erőltet semmit,mint az elején.meghallgat.tegnap olyan titkokat meséltem el a csaladomrol neki,amit soha senkinek nem mernek.és nem sajnált.annyira jó volt,hogy nem sajnált.
ma belenéztem a tükörbe.olyan mintha két különböző ablakon keresztül néznem magam.az egyik elég tompa,és csak rövid ideig latok át rajta.ez az amelyiken keresztül reálisan latom magam,de nagyon hamar elhomályosul.egy pillanatig latom,hogy sovány vagyok,aztán elkezdem magam a másik ablakon keresztül nézni,amiben egy dagadt tramplit latok.pl ma amikor megnéztem a hasamat,láttam hogy a bordaim,a medence csontom kiáll,és közepén egy felfujodott has.először nevettem rajta,aztam meg sírtam..
régebben egyszerüen nevetsegesnek tartottam ezt a betegseget.az anorexiasokat felszines,buta picsanak.azota felvilagositottak,hogy azok akiknek leginkabb etkezesi zavarai vannak,nagyon intelligensek.
a terapeuta is azt mondja,hogy intelligens vagyok.tehat most örüljek,és legyek kurvara büszke az utolsó evemre,mert két osztalyt vegeztem el egy ev alatt,mellette dolgoztam,alberletet fizettem,jogositvanyt csinaltam,havi egyszer kiutaztam a baratomhoz,nyelvvizsgat csinaltam.
nagyon büszke vagyok,csak közben elsorvadok,kihanyom az etelt..ja az is ereny,hogy annyira empatikus vagyok,hogy depresszioba esem a hajlektalanok,az ehezö gyerekek miatt(az etelt kihanyom,ök meg eheznek)
ebben mi az ereny?leepült az agyam,nem tudok normalisan fogalmazni,neha összeadni sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése